Biztonságos élelmiszer

Mitől biztonságos egy élelmiszer és mitől nem az?
Minél hosszabb az élelmiszerlánc, az az út amelyet az ételünk megtesz a termelőtől, vagy a tenyésztőtől a tányérunkig, annál nehezebb gondoskodni biztonságosságáról. Az élelmiszerlánc ugyanis beavatkozások sorát jelenti: csomagolás, szállítás, tárolás, feldolgozás, és ezek ismétlődhetnek is egy adott élelmiszer esetében. A beavatkozások pedig hibákat rejthetnek magukban, sokszor gondatlanságot, és néha a kapzsiság, vagy a veszteség elkerülésének célja is arra sarkall embereket, hogy kijátsszák a biztonsági szabályokat.

Mennyit utazott az uborkád?
Az államok ugyanis szabályok, előírások sorával igyekeznek megteremteni az élelmiszerbiztonságot, de minél hosszabb egy élelmiszer útja, annál nehezebben követhető és ellenőrizhető a hatóságok számára, a mi számunkra, fogyasztók számára pedig egyáltalán nem. Ugye emlékszünk még az Írországból érkezett diokszinnal szennyezett disznóhús botrányára, amitől már hangos volt Európa, de a magyar hatóságok állították, hogy hazánkba nem érkezett belőle. Két hét múlva kiderült, hogy mégis. Addigra megettük. Az említett hús ugyanis nem egyenesen Írországból érkezett, hanem össze-vissza cikázott európai országok és kereskedői között, a hatóságnak meg két hétbe telt míg lekövette ezt az utat. Mennyire gondolhatjuk biztonságosnak a boltok polcain szintén megtalálható brazil csirkemájat, vagy a kínai fokhagymát?

Miből készül a parizer?
Az élelmiszerlánc kritikus eleme a feldolgozás is. Általában elmondható, hogy minél inkább bizonyosak akarunk lenni abban, hogy ételünk biztonságos, annál kevésbé feldolgozott élelmiszert vásároljunk, és inkább dolgozzuk fel mi magunk. A feldolgozás során nem csak a különféle műveletek, vagy az adalékanyagok használatánál lehetnek problémák, de sokszor a késztermék esetében, számunkra egyre kevésbé tudható, hogy milyen minőségű, és származású alapanyagokból készült a termék.

Erzsi néni paprikája
Az asztalunkra kerülő élelmiszer tehát akkor biztonságos számunkra, ha tudjuk honnan való, ki termelte, ki hozta létre és hogyan. Ennek a biztonságnak a megteremtésének legjobb módja pedig, ha közvetlenül a termelőtől vásárolunk, és esetleg el is beszélgetünk, megismerkedünk a termelővel, megkérdezzük milyen vegyszereket használ, ha használ? vagy ad-e antibiotikumot a méheknek? szabadon tartja a csirkéit vagy ketrecben? stb.

A szupermarketek ezer kilométereket utazott, agyontartósított termékeit, zölden leszedett, kényszerérlelt gyümölcseit, elemeire bontott, majd újra összerakott tejeit pedig jól tesszük, ha messze elkerüljük